„Társadalmi kerekasztal”
A védőnői munka lényege a prevenció, amit a családgondozói tevékenysége során, a tanácsadóban történő munkavégzéskor és az iskolaegészségügyi munkával valósít meg.
A védőnő mindhárom prevenciós területen dolgozik, mégis a team munka során a primer prevenció a védőnő alapfeladata, kötelezettsége és felelőssége.
A primer prevenció céljai
- az egyén saját erőforrásainak és társadalmi helyzetből adódó lehetőségeinek kiaknázása,
- az egészségre való aktív törekvés ösztönzése,
- az egészségért érzett aktív törekvés ösztönzése,
- az egészségvédő-készségek kifejlesztése, erősítése,
- az egyén szocializációjának, kibontakozásának, önértékelésének, önmegvalósításának segítése, ösztönzése,
- az egészség értékként való elfogadása és elfogadtatása,
- az egészségesebb választásokat lehetővé tevő egészségpolitika és környezet kialakítása.
A primer prevención belül a primer egészségnevelés, az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul, mely elsősorban a védőnő feladata.
Például
- az egészséges táplálkozás,
- a mindennapos testmozgás,
- a személyi higiéné,
- egészségkárosító magatartás elkerülése,
- az egészséges és biztonságos környezet kialakítása,
- a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása,
- családtervezési módszerek alkalmazása.
| A védőnői gondozás területei | A gondozás célja |
| Nővédelem | A reproduktív egészséget biztosító egészségesebb életmód megvalósítása, rizikótényezők elkerülése. |
| Perikoncepcionális időszak | A születendő gyermek a kívánt időpontban, a legalkalmasabb körülmények között és egészségesen szülessen. |
| Várandós időszak | A másállapothoz való megfelelő testi, lelki, szociális adaptáció. A magzat egészséges fejlődésének, illetve megszületésének elősegítése. |
| Az újszülött, csecsemő, kisdedkor (0-3 éves kor) időszaka | Az egészséges csecsemő és gyermek szomatikus, pszichomotoros és mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése. |
| 3-6 éves kor időszaka | A közösségi élethez való megfelelő alkalmazkodás és beilleszkedés. Az egészséges életmód fejlesztése az otthoni, valamint a közösségi nevelésbe építve. |
| 6-18 éves kor időszaka | Megfelelő szomatikus, emocionális, szociális és intellektuális fejlődés biztosítása. Az egészséges életmód gyakorlásához szükséges ismeretek és készségek elsajátítása. |
A védőnői gondozás jellemző helyszínei
- Körzeti védőnői tanácsadó,
- A család otthona,
- Háziorvosi rendelő,
- Közoktatási intézmények,
- Közösségi programokra alkalmas helyszín,
A mindennapos védőnői tevékenységünk során aktív kapcsolatunk van azokkal a családokkal, ahol új gyermek születését várják, ahol kisgyermekeket gondoznak, illetve a településünkön működő nevelési és oktatási intézményekkel. Nap, mint nap tapasztaljuk azokat a családon belüli szokásokat, amik alapján a mindennapi életüket élik. Ismereteink vannak életmódjukról is.
Munkaterületem két részből tevődik össze: Biharkeresztes város és Told község területén végzek védőnői munkát. A körzet vegyes védőnői körzet, ez azt jelenti, hogy a területi védőnői munka mellett iskola-egészségügyi feladatokat is ellátok.
Toldon élő családok gyermekei a 3. életév betöltése után a helyi óvodába járnak, majd a biharkeresztesi általános iskolában tanulnak tovább. Ez az ellátási forma nem nehézség, hanem segíti is a munkámat, mert a Toldról iskolába kerülő gyermekek egészségi és szociális helyzetét a gondozás során már megismerem.
Az itt élő családokra jellemző a nagycsaládos, több generációs családszerkezet, az alacsony iskolai végzettség, a túlzsúfolt, elhanyagolt lakás és környezete. A fürdőszoba nélküli lakások többsége egy szobás, konyhás. A fürdőszobával rendelkezőket, pedig nem mindig használják rendeltetésszerűen. Állandó probléma az áramellátás és ezzel együtt a meleg víz hiánya. A lakások egyedi fűtésűek, többnyire nem megfelelő minőségű, elhasználódott fűtőberendezésekkel fűtenek. A lakásokhoz nem kapcsolódnak megművelt kertek, családi gazdaságok, amik az ott élőknek élelemforrásként szolgálnának. Jellemző szinte minden családnál a dohányzás.
A fentiekből következik, hogy a környezeti és személyi higiénés problémákkal kell nap, mint nap megküzdeni, a gyermekek rendszeres étkeztetése sem egyszerű feladat. Téli időszakban sokkal több a hurutos megbetegedés. A gyógyszerek kiváltása ilyenkor jelenti a legnagyobb problémát. Szerencsés sajátosságnak tekintendő, hogy a kora csecsemőkorban a gyermekek nagy része szopik, ez segítség a táplálásukban. A szoptatási nehézségek vagy elégtelen mennyiségű anyatej esetén illetve a hozzátáplálás és a felnőtt táplálékokra való áttérés jelent gondot. Ezekben az esetekben kell megkeresni a lehető legmegfelelőbb táplálási formát, ami biztosítja a gyermekek testi fejlődését.
A gondozási feladatok között a legnagyobb probléma a település földrajzi helyzetéből adódik.
Távol esik azoktól az ellátási pontoktól, ahová szakellátásra tudnánk küldeni a gyermekeket, illetve a várandós kismamákat is. Ennek az áthidalása csak szervezéssel, a vizsgálatok összekapcsolásával, illetve előzetes vizsgálati időpontok megkérésével lehetséges. A beutazások módja sem egyszerű, mert az útiköltséget sem tudják kigazdálkodni ezek a családok. Figyelembe kell azt is venni, hogy családi pénzügyi gazdálkodásról ezen családok esetében alig beszélhetünk. Pénzügyi forrásként szinte csak a gyermeke utáni támogatás vehető figyelembe. Tehát fontos, hogy „mikor jön a postás”. A falugondnoki szolgálat a legfontosabb segítő ennek a problémának a megoldásában.
A védőnői szolgálatot, mint az egyik elsődleges segítőt fogadják el ezek a családok. Miután a napi kapcsolat azt feltételezi, hogy ismerem a családok nehézségeit, elfogadom azt is, hogy nem minden esetben tudok minden feladatot az előírások, a szakmai protokoll szerint végezni. El kell fogadni azt is, hogy a gondozási, táplálási feladatokat igazítani kell az adottságokhoz.
Ennek ellenére elmondható, hogy az adott településen minden gyermek a megfelelő időben megkapja a védőoltásokat, elmaradásunk nincs. Rendszeresen bemutatják őket a kötelező vizsgálatokon. Nagyfokú alultápláltság miatt kiemelni gyermeket a családokból nem kellett.
Szakvizsgálatokra a beutazás szervezése után be tudjuk őket juttatni. Az anyatejes táplálás szorgalmazásával ki lehet védeni a táplálási nehézségeket is.
Sikertelenségnek élem meg, hogy a lakások zsúfoltsága és néha az érdektelenség vagy mondhatjuk azt is, hogy a probléma nem megfelelő kezelése miatt nem sikerül felszámolni az egyre inkább terjedő fejtetvességet. Megjelentek a lakásokban a csótányok is. Az adott lakosságcsoport ezeket „kényes” kérdésként kezeli, így ezen a területen az együttműködésünk nem mindig a legnagyobb hatékonyságú. Nem mindig értik, hogy ez nem csak egyéni, hanem a közösségbe bekerülve közegészségügyi gond is. A fertőtlenítés elvégzésében segíteni tudok, de a továbbterjedés megakadályozásához az egész család és a környezet fertőtlenítése is szükséges.
Lehetőség szerint a hozzánk behozott használt ruhákból segíteni tudom a családokat. Ennek az elosztásában minden esetben figyelembe veszem a gyermekek létszámát és korát is.
Az otthoni egyéni négyszemközti személyes kapcsolat jelenti a leghatékonyabb gondozási formát. Az oktatási intézményekkel, a családsegítő szolgálattal a problémák azonnali megoldásán dolgozunk.
Egy település jövője a benne élők akaratától függ. Told azon települések egyike, ahol az ott élőknek a mindennapi létért naponta meg kell küzdeni. Egyre több olyan család lesz itt, akik csak segélyből vagy közmunkából élnek. A lakókörnyezet megfelelő szinten tartása, annak megóvása sajnos nem alapvető igény. Belső szerveződés, minta, példa hiányában csak a kívülről jövő segítségre számítanak. Fontos lenne, hogy az itt élőket valamilyen önfenntartó gazdálkodásra, a pénzügyi erőforrások beosztására megtanítsuk. Az otthoni és az iskolai egészségnevelés mellett szükség lenne olyan közösségi színterekre, ahol saját példa segítene abban, hogy a tisztább gondozottabb környezet kialakítása saját egészségük érdekében történik. Megoldatlan a gyermekek otthoni szabadidő eltöltése is. A TV sőt a videó szinte minden háztartásban ott van annak ellenére, hogy szerintünk nem ez a lakás legfontosabb berendezése. Külső segítségnyújtás nélkül előrelépés nem várható. Anyagi forrásaink az egészségügyön belül nincsenek a családok segítésére. Csak a civil szféra dologi segítségnyújtására tudunk számítani. Fontos lenne azontúl az is, hogy ezt a segítséget úgy kaphassák, hogy e segítség valaminek a kezdete, kimozdítója és ne pedig a végleges megoldást jelentse. Amennyiben sikerülne egy közösségi ház létrehozása, ahol gyermek és szülő egyformán részese lehetne a közös programoknak, itteni foglalkozásokba bekapcsolódhatna a szolgálatunk is.
Az aktuális segítségnyújtáshoz pedig elengedhetetlen az egyeztetés a párhuzamosságok kivédése miatt.
Nagy Erika
védőnő