Egyesített Szociális Intézmények

„Társadalmi kerekasztal”

Az Egyesített Szociális Intézmények látja el Told településen, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltatás feladatait

Told község Hajdú-Bihar megyében, a berettyóújfalui kistérségben, a román határ közelében található. A település népességszáma: 354 fő.

Tevékenységünk

 A szolgáltatás feladata, alapvető célja:

 a., A családsegítő szolgáltatás alapvető célja:

 A  családok, egyének működőképességének  megőrzése, annak  helyreállítása, az érintettek alkalmassá tétele az önálló életvitel folytatására. A családsegítés magában foglalja az egyének problémamegoldó, konfliktuskezelő képességeinek fejlesztését, arra törekszik, hogy növekedjék az emberek átlátása a szervezetek, intézmények felett. Megtanulják, közvetíteni szükségleteiket, illetve azt, hogy megfelelően tudjanak élni az összes elérhető erőforrással.

A családsegítő szolgáltatás a családok egészét érintő, nem hatósági jellegű komplex segítségnyújtás.

A családsegítő szolgáltatás a megelőző tevékenységek körében figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagyszámban előforduló, az egyén és a család életében jelentkező problémák okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé. Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, az idősek klubja, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben.

 b., A szolgáltatás feladata

A szociális vagy mentálhigiénés problémák illetve egyéb krízis helyzetek miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái

-életviteli, családi-kapcsolati, lelki-mentális, gyermeknevelési, anyagi, foglalkoztatással kapcsolatos, ügyintézéshez  segítségkérés,  információkérés.

A feladatellátás szakmai tartalma, módja

a., A családsegítő szolgáltatás elsődleges feladata:

  • családsegítés, családgondozás,
  • ellátások közvetítése,
  • szervezési tevékenységek végzése,
  • életvezetési, jogi, pszichológiai, mentálhigiénés és egyéb tanácsadás szervezése
  • a megfelelő tájékoztatás érdekében szociális és egyéb információ gyűjtése,
  •  nyomtatványok, kérelmek kitöltése
  • a családtámogatási ellátások
  • TB ellátások igénylése (öregségi, rokkantnyugdíj, méltányossági nyugdíjemelések,
  • egyszeri segélyek ügyintézése, árvaellátás                                                                                                                                                   aktívkorú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programjának szervezése
  •  a működési területen élő lakosság számára programok szervezése,
  • az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához segítség nyújtása,
  • támogató, önsegítő csoportok szervezése, működtetése,
  • szükség esetén továbbirányítás és ennek megszervezése.

 b., A családgondozás feladatai:

1. A családok összetartó erejének megőrzése, támogatása.

2. Az átmenetileg sérült vagy hiányzó családi funkciók helyreállításának elősegítése.

A családgondozás meghatározott ideig tartó folyamatos segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását jelenti annak érdekében, hogy a kapcsolatot igénylő család képessé váljon problémái megoldására. A problémamegoldás tervei és módjai az együttműködés folyamatában realizálódnak.

Az 1. feladat megvalósulásához nélkülözhetetlen a család igényeihez igazodó preventív lehetőségek kidolgozása, a már működő, megelőzés célú szolgáltatások biztosítása a család számára. Ennek összehangolása a családgondozói munka része, minden munkatárs fontos feladata.

A 2. feladat a kialakult családi működési zavarok megszüntetését, a sérült családi funkciók, helyreállítását célozza meg. Ennek érdekében a családgondozási folyamat egy feltáró-diagnosztizáló és egy megoldást kereső, kialakító munkaszakaszból áll.

Olyan segítő kapcsolatot kell kialakítani, amely lehetővé teszi a család számára a zavarok oki tényezőinek felismerését, s a helyzet megoldásához szükséges készségek és képességek mozgósítását. A gondozási folyamatban a korábbiaknál hangsúlyosabbá kell válnia a családi rendszerrel és alrendszereivel, vagyis a család egészével való foglalkozásnak.

Az eddig kialakított segítségnyújtási módokat (információnyújtás, ügyintézés segítése, szaktanácsadás, segítő beszélgetés) hozzáférhetővé kell tenni a család, egész számára is.

 A gyermekjóléti szolgálat feladata

A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelességi, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. A veszélyeztetettség megelőzésének a feladatait kell meghatározni, illetve a már kialakult veszélyhelyzet mielőbbi megszüntetését megoldani.

 A szolgáltatás kiterjed a településen élő bármely gyermekre, a gyermekek minden korosztályára, figyelembe véve a szükségleteket és a veszélyek teljes körét. Az ellátások igénybevétele önkéntes és ingyenes. A törvényben meghatározott esetekben (GyVT. 67. – 69. §.) a gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője kötelezhető az együttműködésre.

 A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében történő preventív tevékenység, amely lehetővé teszi a gyermeket általában veszélyeztető okok feltárását, a veszélyeztetettség időben történő felismerését. A prevenciós feladat mindazon szakemberek együttes munkáját igényli, akik bárhol, bármilyen formában kapcsolatba kerülnek a gyermekekkel. Ha a maga területén mindenki ellátja a feladatát, akkor nagyban segíti a gyermekjóléti szolgálat munkáját.

 A gyermekjóléti szolgáltatás feladata

  • a gyermek testi, lelki egészségének családban történő nevelésének elősegítése,
  • tanácsadás, hivatalos ügyek intézésének segítése,
  • a kialakult veszélyeztetettségi okok feltárása, családgondozás esetmegbeszélések, ezek megoldására javaslat készítése,
  • családgondozással ezek felszámolása,
  • az észlelő- és jelzőrendszer működtetése.
  • környezettanulmányok készítése
  • segítő megbeszélések
  • védelembe vétel:

 Azoknál a családoknál ahol az alapellátás keretében történő családgondozás nem vezetett eredményre, ott a kk. gyermekek fokozottabb ellenőrzése és odafigyelése érdekében a jegyzői gyámhatóság a Gyermekjóléti Szolgálat véleménye alapján védelembe vette. Gondozásuk a családgondozó által elkészített egyéni-gondozási tervben megfelelően történik, melyben meghatározásra kerülnek a szülő- és gyermek  azon feladatai, melyek  veszélyezettségének megszüntetéséhez vezetnek..

 A védelembe vétel jogosultságát a jegyzői gyámhatóság évente felülvizsgálja.

 Néhány gondolat a célcsoportról

A   falu     lakóinak     többsége   halmozottan    hátrányos   helyzetű,  ez  főleg   az    alacsony képzettségben,  és   foglalkoztatásban    mutatkozik    meg.  A   nagyarányú   munkanélküliség miatt    a    családok    többsége   súlyos    megélhetési    zavarokkal     küzd.   A    településen mélyszegénységben  élő  személyek    mindennapi    küzdelmet   folytatnak   a    túlélésért. Ez mutatkozik    meg    az    alacsony   képzettségben,   a   foglalkoztatottságban,  és    az    ebből következő     súlyos    megélhetési     zavarokban,   kihat    az   elemi    lakhatási,   táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára. Területi és kulturális hátrányok egymásba fonódásának következménye a hátrányos helyzetük.

Többségük egyedül élő kisnyugdíjas, illetve alacsony jövedelemből élő többgyermekes családok.

A családok nagy része, a gyermekek után járó családtámogatásokból, illetve segélyekből él.

A települési önkormányzat az alapszolgáltatások megszervezésével segítséget nyújt a rászorulók részére, életvitelük fenntartásában, valamint egészségügyi állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában.

 A település minden tekintetben hátrányos helyzetű, az ország egyik legszegényebb települése. Nagyon magas a munkanélküliség, és a szegénység. A település lélek száma 354 fő, és az aktív keresők 75 %-a munkanélküli. Ennek oka lehet, hogy Told zsáktelepülés, ezért a közlekedés távolabbi városokba nem megoldott, közelben pedig nincs gyár vagy munkahely, ami foglalkoztatni tudná az embereket.

A családok nagy része még az alapvető élelmiszereket sem tudja megvenni, ruházkodásuk hiányos. A lakosság nagy részének az iskolázottsága alacsony. Sajnos az általános- és középiskola, valamint szakképzésre járó gyermekek közül sokan nem vesznek részt rendszeresen az iskolai órákon, hiányzásuk magas óraszámot tesz ki. Tapasztaljuk a korai terhességeket, a gyerekfejjel való gyermek szülést. Az évek során belefáradtak saját tehetetlenségükbe, ma már természetes dolog számukra, hogy ügyeiket, problémájukat más oldja meg.

Az intézmény hatékonysága a probléma megoldásban

 A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a működése során felmerülő problémákat igyekszik hatékonyan megoldani. Ez a hatékonyság nem mindig találkozik az alapvető társadalmi normákkal. A településen a családgondozók családlátogatások alkalmával, ügyintézések során gyakran kudarcként éli meg, ugyanazon családoknál ugyanazon problémákat.

Eszközök hiányában nehéz a hatékony segítés.

Sikerek, sikertelenségek, eredmények, kudarcok

Sikerek, eredmények

Látszólag megfogadják a családgondozó tanácsait, probléma esetén hozzá fordulnak bizalommal, a családlátogatásokra beengedik, szívesen fogadják. Siker, ha elértük egy családnál, hogy mos, főz, takarít. A gyerekek rendszeresen járnak óvodába, iskolába. A gondozottak a hívó szóra és a megbeszélt találkozókra eljönnek.

Kudarcok, sikertelenségek

Amikor eredményt értünk el egy családnál /kimos, megfőz, gyermekét ápoltan engedi az oktatási intézménybe/ és kis idő elteltével, újra a megoldottnak hitt problémával keres fel Szolgálatunkat. /pl.: újbóli iskolai hiányzások, számlatartozások stb./.

Javaslat az együttműködésre a civilekkel

 Szolgálatunk folyamatosan és szorosan együttműködik az L. Ritók  Nóra által vezetett  Igazgyöngy Alapítvánnyal,  akik  a településen folyamatosan  segítik a rászoruló  gyermekeket, és azok családjait. (élelmiszercsomagok, ruha és háztartási berendezések osztása.). Jelenlétük folyamatos és mindennapos a településen. Az együttműködést azért kell szorosra és mindennaposra tenni, mert a családok a bizalmukba fogadták őket, problémáikat hamarabb tudják, a megoldást azonnal keresik. Széles kapcsolatrendszerükkel meg is találják, így legfőbb segítői a tehetetlen állami rendszernek. A családok életviteléről, gondjairól, rendszeres konzultációra van szükség, lehetőleg havonta, ahol megbeszéljük, ki mit tud tenni és mi lesz ebben a hatásköre.

Együttes ráhatással lehet tevékennyé tenni a gondozottakat. Szükség lenne, közösen tervezett programokra, melyek a családoknak szólnak, de legfőképpen lassan, de biztosan a gyermekek szemléletmódján változtatna. Ennek forrásait közös pályázatokkal lehet megteremteni.

Pályázat keretében megoldható még: szolgáltatások közvetítése és nyújtása dologi javak közvetítése és nyújtása.

Lefedetlen területek

A hétvégi események, esték és ünnepnapok, a létszámhiány, forráshiány, utaztatás megoldása. A településen Falu- és Tanyagondnoki Szolgálat működik, mely szolgáltatás igénybevételéhez gyakran hozzásegítjük a klienseinket.

Szükség lenne arra, hogy valóban egymással karöltve és ne párhuzamosan dolgozzunk.

Szolgálatunk már nyitott az együttműködésre.

 

Kiss Józsefné                                               Gonda Istvánné

Int.Vezető                                                    családgondozó