„Társadalmi kerekasztal”

I.   Tevékenységünk (meghatározás)

 Jogszabály állapítja meg azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodnak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. Ezen célok elérése érdekében jogszabály határozza meg a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető szabályait is.

A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek a törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. Ezek a szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és – jogszabályban meghatározottak szerint – elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését. A gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani.

A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére. A gyermekek védelme során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, kivételt tenni nem lehet. (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a továbbiakban: Gyvt.)

 A jegyzői szabálysértési hatóság és a jegyzői gyámhatóság a jelentkező probléma megoldásában – a többi közreműködő szervezethez és személyhez hasonlóan – fontos, adott esetekben megkerülhetetlen szerepet tölt be és e munkája során nagyban támaszkodik a megelőző intézkedésekre, kialakult véleményekre, javaslatokra és teremt szilárd szakmai alapot a gyámhivatal, illetőleg a bíróság számára. Tevékenységünk egy folyamat része; nem nálunk kezdődik és gyakori, hogy nem is nálunk fejeződik be.

 Úgy vélem, hogy lehetőségeink, eszközeink kötöttek, mint ahogy az ügyek kezelésében, vagy épp megoldásában haladva előre ez természetszerű. Tevékenységünk során nagyon fontos a megfelelő intézkedés kiválasztása és megtétele még azon időn belül, amely időn belül eredményt, de legalábbis előrelépést lehet elérni.

 A jegyzői gyámhatóság akkor kerül kapcsolatba a családokkal, illetve a kiskorú gyermekekkel amikor más hatóság (rendőrség, ügyészség, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat)  írásban  jelzi, hogy a családdal problémák vannak, a  veszélyeztetésük miatt  a gyermekek fokozottabb ellenőrzésére van szükség. A gyermekjóléti szolgálat írásos véleménye alapján kerülnek a kk. gyermek(ek) védelembe. A szülőtől és a gyermektől elvárás, hogy együttműködőek legyenek. Ez nagyon fontos abból a szempontból, hogy ők is  felelősséget érezzenek helyzetük jobbra fordulásáért, valamint érezzék át, hogy a segítségnyújtás az Ő érdekükben történik. A családok gondozása a családgondozó által elkészített egyéni-gondozási tervben meghatározottak szerint történik, azaz melyek a szülő és a gyermek  azon feladatai, amelyek  veszélyezettségének megszüntetéséhez vezethetnek.

 

II. Néhány gondolat a célcsoportról (Told) a saját tevékenység tükrében (kinek, milyen nehézségekkel kell szembenéznie).

 

 A gyermek testi, lelki, erkölcsi, értelmi képességeinek családban való veszélyeztetése esetén indulnak eljárások, amelyek igyekeznek a korábbi helyes útra visszaterelni az érintetteket. Amennyiben ez nem jár sikerrel, elkerülhetetlen a szabálysértési eljárás lefolytatása a szülővel szemben, a gyámhatósági eljárásban a gyermek védelembe vétele, esetenként a családból való kiemelése és ideiglenes vagy végleges elhelyezése. Nem ritka a gyermek után járó családi pótlék kifizetésének felfüggesztése sem.

  Az érintett szülővel a szabálysértési hatóság kapcsolata eseti és gyakorta pénzbüntetéshez, mint szankcióhoz köthető. A legnagyobb probléma, hogy idő múltával az eljárás ismétlődik, a pozitív szankció nem éri el célját és így olykor szabadságelvonásra is sor kell hogy kerüljön a változás bekövetkezése érdekében. A jegyzői gyámhatóság is embereket takar, akiknek hosszú vívódás után – a tapasztalat és gyakorlat ellenére – mindig nehéz meghozni a döntést a gyermek, netán gyermekek elviteléről.

 

III. Amit az adott intézmény a keretei között tud nyújtani, az mennyire hatékony a problémamegoldásban?

 

Mérlegelést követő kellő határozottsággal és következetességgel lehet eredményt és sikert elérni az érintettek többségénél, de bizonyított, hogy pusztán a jogszabályok ehhez nem elegendőek, szükség van más szolgálatok és civil szervezetek segítő munkájára is. Amit intézményünk a jogszabály adta keretek között nyújtani tud, a megelőző intézkedések eredménnyel történő lezárása vagy amennyiben ez nem lehetséges, akkor az eljárás folytatása a későbbi pozitív kimenetel érdekében.

IV.     Siker, sikertelenség, eredmények, kudarcok.

 

A szabálysértési hatóság eredménye, ha az eljárás alá vont személlyel szemben azonos szabálysértés miatt nem indul ismételten eljárás. Siker, ha a szabálysértési eljárás révén oldódik meg pl. a tanuló rendszeres iskolába járása. Sikertelenség, ha a szabálysértési eljárás nem elegendő, szükség van a gyámhivatali, vagy bírói eljárásra is. Kudarc, ha pénzbírság kiszabásán túl szabadságelvonásra is sor kerül.

  A gyámhatóság munkájának igazi sikere abban van, ha egy-egy családlátogatás alkalmával már egyáltalán  betud menni a lakásba,  és viszonylag elfogadható körülményeket talál. Gondolok itt a főzésre, mosásra, takarításra. Ez már azt bizonyítaná, hogy a szülő is együttműködik, és hajlandóságot mutat arra, hogy  a család életkörülményei megváltozzanak. Természetesen adódik olyan helyzet is, amikor a kk. gyermekek  érdekében  ki kell őket emelni a családból.  Ez nagyon nehéz, hisz a gyermeknek a családban az anya és apa mellett van a helye. Ez  sokszor „kudarcnak” minősül. A  jelzőrendszer véleményem szerint jól működik. A felmerülő gondokról igyekszünk egymást értesíteni és arra törekszünk, hogy a problémák mihamarabb megoldódjanak. A védőnővel, az iskolával, az óvodával  és a gyermekjóléti szolgálattal folyamatosan kapcsolatban állunk. A családok és gyermekek érdekében végzett munka eredményessége csak összefogással érhető el.

      Eredményt elérni nem minden esetben sikerül. Az már nagy előrelépés, ha munkánk eredményeként nem romlik a családok helyzete.

 

V.  Javaslat az együttműködésre a civilekkel (pl. rendszeres találkozók, egyeztetések, lefedetlen területek, ráhatások, programok, források, stb.).

 

      A résztvevő szervektől, szervezetektől lehet várni azon lépéseket, amelyek abban mások az eddigiektől, hogy vázolják és próbálják „lefedni” a még hiányosságot mutató területeket. Közös egyeztetéseken kommunikálnak és jeleznek (pro és kontra) egymás felé, majd eseti találkozókon konkrét ügyekben is határozhatnak az esetleges megoldás felől.

  A tapasztalatok megmutatták, hogy motiváció nélkül a szülők csak elvétve működnek együtt. A motiváció jelenleg még kívülről érkezik, de ez határtalanul nem tartható fenn és ez nem is lehet cél. Cél lehet a belső motiváció kialakítása és hosszú távon – akár generációkon keresztül – való fenntartása. Ehhez eszköz lehet egyfajta életvezetési modell elfogadtatása, folyamatos jelenléttel, szabadidő hasznos eltöltésével való kapcsolat kialakítása, amelynek során látni fogják saját munkájuk eredményét és amely alkalmas lehet a belső motiváció kialakulásához, hiszen minden javaslat és próbálkozás hiábavaló, ha az érintett személy nem érzi szükségét a változtatásnak és nem érzi szükségét élni, a nyújtott segítséggel.

 

Dr. Nagy Csaba                                    Mihucz Olivérné