Felzárkóztatás a művészeti neveléssel

„Jó gyakorlat” adaptálási segédlet

A „Jó gyakorlat” neve: Felzárkóztatás a művészeti neveléssel

Alapelvek

• A művészeti nevelés mindenki számára elérhető szolgáltatássá kell, hogy váljon.

• Figyelembe kell venni a gyerekek egyéni fejlődési tempóját.

• A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók esetében a tehetséggondozást meg kell előznie a felzárkóztatásnak.

• A művészeti nevelés, mint komplex személyiségfejlesztés kell, hogy megjelenjen.

• A munkában a művészeti nevelés ismeretanyaga mellett egyenrangú feladat a szociális kompetenciák fejlesztése is.

Alaphelyzet

• A „Jó gyakorlat” azoknak az iskoláknak a legmegfelelőbb, akik földrajzi elhelyezkedésük, és elhivatottságuk folytán kiemelten fókuszálnak a társadalom peremén élő gyerekekre.

Az adaptáláshoz három területre koncentrálunk:

1. a gyerekek bekerülésére, rendszerben tartására,

2. az ismeretanyagra,

3. a képességfejlesztésre.

1.A hátrányos helyzetű, és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek bekerülése, rendszerben tartása, ennek szervezési és fenntartási háttere.

• A hátrányos helyzetű gyerekek bekerüléséhez nem elégséges az iskolai meghirdetés. Szükséges a személyes kapcsolatfelvétel a gyerekekkel, halmozottan hátrányos helyzetűek esetében a családhoz való kimenetel is. Sokan nem tudják, mit takar a művészeti képzés, nem értik az iskolarendszerű oktatás lényegét.

• Ahhoz, hogy ezek a gyerekek ne morzsolódjanak le a tanév során, folyamatos motiváció és visszajelzések kellenek:

Ezek lehetnek: pályázati eredmények visszajelzése a család szintjéig (lásd később), folyamatos kapcsolattartás a családokkal, látogatások, a gyerekek számára kirándulások szervezése, fotók készítése a gyerekek sikeres alkotásáról, produktumáról, azok bemutatása a szülőknek, visszacsatolás az általános iskola felé, hírek a helyi újságban, stb….

• Különféle pályázatokkal az oktatás fenntarthatóságát biztosítani, a tanítást kiegészítő programok szervezésére megfelelő finanszírozásokat találni.

(pályázati forrásokat tudunk ajánlani, de rendszeresen találhatók ilyenek a www.pafi.hu, illetve a KultúrPont Iroda ingyenes elektronikus hírlevelében, vagy az OKM pályázati rovatában, az NCA pályázati kiírásai között, és még sok helyen, az interneten)

2. Ismeretanyag és felzárkóztatás:

• Az oktatási folyamat a hátrányok felmérésével és a hátránykompenzációval kezdődik. Általában jellemző, hogy motívumkészletük szegényes, színhasználatuk mellőzi a tudatosságot, színválasztásuk ösztönös, vagy véletlenszerű, térábrázolási ismereteik minimálisak, formáik elnagyoltak, nem elég részlet-gazdagok. Technikai tudásuk hiányos, eszközhasználatuk, finommotorikájuk fejletlen, felületkitöltéseik elnagyoltak, hiányosak.

Minden hiányosságra kell kidolgozni számukra feladatokat, ami az adott terület fejlesztésére összpontosít.

Pl. A motívumkészlet bővítésére a keretes képszerkesztések a legalkalmasabbak, ugyanezekkel a grafikai felületképzések (ez jó a finommotorika fejlesztésére is) is fejleszthetők.

A színválasztások tudatosabbá tételét, a színkeverések gyakoroltatását különféle tematikus feladatokkal segíthetjük, pl. festés egy színcsoporton belül (Kék-ország lakói, stb..), vagy „Hogy kevertem ki?” típusú rejtvények, vagy színazonosságok megkeresése különféle technikák között, stb.

A térábrázolás fejlesztését szintén tematikus munkákkal érhetjük el, erre is, és a fantáziafejlesztésre is alkalmasak pl. az un. tollbamondós rajzok.

A formák részletezettségét növelhetjük pl. a hengerezett sablonokkal, amikor a rész és egész problematikájával szembesül a gyerek.

A technikai tudás elmélyítésében, a felületkitöltés fejlesztésében a kreatív felületképzések sokat segítenek. Pl. a szivacs, és a szivacshenger alkalmazása, a festékszóró spray, vagy a porpasztell-ragasztó párosítás, és egyáltalán minden vegyes technikájú rajz. Célszerű változó méretű és arányrendszerű lapon dolgoztatni a gyerekeket, ez is növeli a kreativitásukat.

A vizuális kifejező rendszer bővítését mindig élményszerű, a gyerek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó feladatokon végezzük.

10 éves korig minden feladat a gyermek élményeire épülő legyen, akkor is, ha megfigyelési feladatról van szó.

A klasszikus beállítás-rajzokat mi minimális esetben alkalmazzuk, módszerünk lényege az egyéni viszonyulás megteremtése, természetesen az ehhez szükséges kifejező rendszer fejlesztésével együtt, de a végcél a kifejezésen, és nem a tanulmányrajzon van.

A művészettörténeti ismereteket a vizuális kifejező rendszer fejlesztéséhez kapcsolva adjuk át.

A tudatos hiánykompenzálás végül átmegy tehetséggondozásba, és megnyitja az alkotás magas szintű útját a hátrányos helyzetűek számára is.

Ajánlott irodalom(az Educatio honlapjáról ingyenesen letölthetően):

L. Ritók Nóra: Rajzolni jó!

3. Képességfejlesztés és felzárkóztatás:

• A vizuális neveléssel minden kompetenciaterület fejleszthető. Mégis azt emelem ki közülük, amiben a legtermészetesebben kalandozhatunk az alkotás során, és különösen fontos a hátrányos helyzetű tanulók esetében. Ez pedig a szociális kompetenciák területe.

• A kompetenciaháló ( a művészeti nevelésre vonatkozó kiegészítésekkel)

I. Önismerettel összefüggő kompetenciák

1. Érzelmek tudatossága: érzelmeink pontos tudatosítása.

(Mit érzek, hogyan viszonyulok, miért érzek így, stb.-ez mind nagyon pontosan beazonosítható az alkotói folyamatok során.)

2. Önállóság, autonómia. (Az alkotás önálló folyamat. Önálló döntéseken alapuló tevékenység.)

3. Identitás, hitelesség. (Az alkotás, amit készítek, engem tükröz. Akkor hiteles, ha szinkronban van velem. Értékeléssel irányítható rá a figyelem, amíg belső szemponttá nem válik.)

II. Önszabályozás

4. Érzelmek kezelése: sikerkezelés, kudarctűrés, kitartás. (Elviselni mások sikerét, később örülni neki, jól kommunikálni a saját sikert. Elviselni a kudarcot, kialakítani a küzdeni tudást, amíg nem sikerül megfelelően végigvinni a folyamatot – olyan képesség, amire az iskola minden szintjén szükség van.)

5. Felelősségvállalás. (A vállalt feladat felelősség is. A folyamat végén válik érzékelhetővé a felelősség mindenki számára.)

6. Törődés, tekintet másokra. (Főleg kooperatív tanulásszervezéssel fejleszthető.)

7. Tolerancia, nyitottság, véleményelfogadás, bizalom. (Minden közös tevékenységben fejleszthető, tökéletes terepe a kooperatív tanulásszervezés)

III. Énhatékonyság érzés

8. Pozitív önértékelés: optimista érzések önmagunkkal kapcsolatban.

(Kiemelten fontos a hátrányos helyzetű tanulók szempontjából, akik iskolai kudarcnak vannak kitéve, ezért énképük általában negatív.)

9. Konstruktív self-érzékelés: egészséges önbizalom, belső kontroll (hit abban, hogy tehetek arról, ami velem történik).

IV. A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek

10. Információkezelés: információgyűjtés, információk rendszerezése, információfeldolgozás. (Minden területen fontos készség, ami a vizuális neveléssel remekül fejleszthető a „mit rajzolok?” kérdéséhez kapcsolódva. Fontos eszköze az un. keretes rajz.)

11. Problémakezelés, problémaazonosítás, reális célkitűzés, problémamegoldás. (Az ötlet-tervezés folyamatában, ami a kivitelezésben folytatódva teljesedik ki.)

12. Kritikai gondolkodás. (Főleg az értékelés, önértékelés fázisában).

13. Szabályalkotás, szabálykövetés. (Bizonyos típusú feladatoknál, főleg a konstruáló –kézműves-tevékenységekben.)

14. Kreativitás, nyitottság, rugalmasság. (erről szól alapvetően az alkotás…)

V. Társas kompetenciák

15. Empátia. (Illusztrációk készítésénél, érzelmeket kifejező alkotásnál, illetve a kooperatív tanulásszervezéssel megoldott feladatoknál.)

16. Kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség. (fontos a vizuális kommunikációt verbális kommunikációval is kiegészíteni, a többi művészeti ág sajátos kommunikációs nyelvezetére is kiterjesztve.)

17. Együttműködés. (Fejlesztésére a legmegfelelőbb eszköz a kooperatív technikák alkalmazása….)

18. Konfliktuskezelés. (Fejlesztésére a legmegfelelőbb eszköz a kooperatív technikák alkalmazása….)

19. Segítségkérés. (Kezdetben, a hátránykompenzálás szakaszában gyakori. Később ki kell alakítani annak képességét, hogy csak akkor kérjenek segítséget, ha szükséges. Egymás között is szükséges gyakorolni, nemcsak a tanár-diák viszonylatban)

20. Visszautasítás. ( Meg tudom csinálni egyedül is…. Kapcsolódik az önértékeléshez, a reális célkitűzés képességéhez és az együttműködéshez is.)

21. Társadalmi részvétel: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség, civil kezdeményezőkészség. (Fontos a kisebbségi és a többségi tanulói csoportok szempontjából is, integrált csoportok kialakításával koop.technikákkal nagyszerűen fejleszthető.)

Ajánlott irodalom: Spencer Kagan: Kooperatív tanulásszervezés

L. Ritók Nóra: Alkossunk együtt!

A Jó gyakorlathoz kapcsolódó eljárások:

• Szöveges értékelési forma az alapfok 5. évfolyamáig, havonta.

Lényeges a pedagógiai munka tudatosítása, a célirányos fejlesztés, a vizuális ismeret és a készségfejlesztések világos elkülönítése.

A tanóra tananyaga (ami a vizuális problémát nevezi meg, mellette megjegyzésként a témát, amin feldolgozásra kerül) világosan követhető a szöveges értékelés során.

• Egyéni fejlesztési célok, havonta, a halmozottan hátrányos helyzetűek esetében, kapcsolódva a szöveges értékeléshez, elsősorban a szociális kompetenciákra fókuszálva.

• Jutalmazási rendszer a halmozottan hátrányos helyzetűek esetében, mivel számukra nincs jelentősége sem az osztályzatnak, sem a beírásoknak.

• Pályáztatás (hazai és nemzetközi pályázatok sorát írják ki évente, melynek motivációs lehetőségeit célszerű maximálisan kihasználni.)

• Speciális projektek (falfestmény készítése, újságszerkesztés, könyvkészítés, Egy kép –egy arc projekt, Európa projekt, Mese projekt, Alkossunk angolul, stb.)

• Titkos füzet (Nehezen kommunikáló gyerekekkel)

• Szerződések (problémás gyerekekkel)

Ajánlott irodalom:

L. Ritók Nóra: Európa projekt (ingyenesen letölthető az Educatio honlapjáról)

Nézzünk körül együtt! (ingyenesen letölthető az Educatio honlapjáról)

Ajánlás: A halmozottan hátrányos tanulók fejlesztésének sikere érdekében célszerű kapcsolatot tartani az általános iskolájával, és az ellátórendszerrel (Családsegítő, Gyámügy, Védőnői Hálózat, esetleg egyház, rendőrség, CKÖ, civil szervezetek stb..) Így a felzárkóztatás teljesebbé tehető, a lemorzsolódás (nemcsak a művészeti iskolából) megszüntethető.

A munka e része inkább szociális munkának tekinthető, de meggyőződésünk szerint nélkülözhetetlen.

A modell fejlesztése most történik, bízunk benne, hogy a későbbiekben adaptálhatóvá válik, és az állam megfelelő hátteret is biztosít hozzá.

Sikeres adaptálást kívánunk!

Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

www.igazgyongy-alapitvany.hu

ajánlott olvasmány: http://nyomorszele.blog.fn.hu/

http://www.osztalyfonok.hu/rovat.php?id=48