Jó gyakorlat” adaptálási segédlet

A „Jó gyakorlat” neve: Tantárgyi integrációs lehetőségek a művészeti nevelés eszközeivel

Alapelvek

• Ha hallom-elfelejtem, ha látom-megjegyzem, ha megcsinálom-megértem.

• Csak azt tudom ábrázolni, amiről ismereteim vannak.

• A vizuális megjelenítés segíti az értelmezést és a bevésést.

• Az alkotás érzelmi többlete hihetetlen támogatás a tanulásban.

• A bal agyféltekés tevékenységeket segíti a jobb agyféltekés alkotás.

• A művészeti nevelés, mint komplex személyiségfejlesztés kell, hogy megjelenjen.

• A munkában az ismeretanyag mellett egyenrangú feladat a szociális kompetenciák fejlesztése is.

Alaphelyzet

• A „Jó gyakorlat” azoknak az iskoláknak a legmegfelelőbb, akiknek nem a tananyag, hanem a gyermek a fontos. Az, hogy a gyerek jól érezze magát az iskolában, és hosszú távon működő ismereteket, képességeket szerezzen.

Az adaptáláshoz két területre koncentrálunk:

1. az ismeretanyagra,

2. a képességfejlesztésre.

1. Ismeretanyag és tantárgyi integráció

• A vizuális nevelés célja a vizuális kifejezőeszközök alkalmazásának elsajátíttatása. Ám az, hogy ez milyen tematikán történik, az a pedagógus döntése. Ez a szabadság segít minket abban, hogy a vizuális nevelést más tantárgyak ismeretanyagának megközelítésére is alkalmazzuk.

• A sikeres alkotás a gyerekben hihetetlen motivációt alakít ki. Az alkotás adta sikerélmény érzelmi többletet ad, ami elősegíti, hogy az ábrázolt dolog, ismeret, kép maximálisan bevésődjön.

• Az alkotási folyamatban a rész-egész viszonylata, a logikai kapcsolatok, vagy a működés is megérthető.

• Az ismeretek összegyűjtése, majd új struktúrában történő felhasználása megtörténhet rajzi feladat formájában is.

• Ezekre alkalmas az un. keretes rajzok, vagy különféle formában felületekre osztott rajzok készítése.

• Az elkészített alkotások tantermi dekorációként elhelyezve tovább sokszorozzák a hatást.

• A sikeres alkotáshoz megfelelő eszközök és technikai ismeret szükséges.

• Legkönnyebben alkalmazható az irodalomban, a természetismerethez kötődő tantárgyakban (biológia, földrajz), a történelemben, az ének-zenében, az életvitelhez kapcsolódó feladatoknál, és a nyelvoktatásban. Bizonyos területen alkalmas a matematikai, a fizikai és kémiai ismeretanyagok átadásában is.

Ajánlott irodalom (az Educatio honlapjáról ingyenesen letölthetően):

L. Ritók Nóra: Rajzolni jó!

L. Ritók Nóra: Európa projekt

L. Ritók Nóra: Nézzünk körül együtt!

2. Képességfejlesztés

• A vizuális neveléssel minden kompetenciaterület fejleszthető. Mégis azt emelem ki közülük, amiben a legtermészetesebben kalandozhatunk az alkotás során, és különösen fontos az érzelmi intelligencia fejlesztésében. Ez pedig a szociális kompetenciák területe.

• A kompetenciaháló ( a művészeti nevelésre vonatkozó kiegészítésekkel)

I. Önismerettel összefüggő kompetenciák

1. Érzelmek tudatossága: érzelmeink pontos tudatosítása.

( Mit érzek, hogyan viszonyulok, miért érzek így, stb.-ez mind nagyon pontosan beazonosítható az alkotói folyamatok során.)

2. Önállóság, autonómia. (Az alkotás önálló folyamat. Önálló döntéseken alapuló tevékenység.)

3. Identitás, hitelesség. ( Az alkotás, amit készítek, engem tükröz. Akkor hiteles, ha szinkronban van velem. Értékeléssel irányítható rá a figyelem, amíg belső szemponttá nem válik.)

II. Önszabályozás

4. Érzelmek kezelése: sikerkezelés, kudarctűrés, kitartás. ( Elviselni mások sikerét, később örülni neki, jól kommunikálni a saját sikert. Elviselni a kudarcot, kialakítani a küzdeni tudást, amíg nem sikerül megfelelően végigvinni a folyamatot – olyan képesség, amire az iskola minden szintjén szükség van.)

5. Felelősségvállalás. ( A vállalt feladat felelősség is. A folyamat végén válik érzékelhetővé a felelősség mindenki számára.)

6. Törődés, tekintet másokra. (Főleg kooperatív tanulásszervezéssel fejleszthető.)

7. Tolerancia, nyitottság, véleményelfogadás, bizalom. (Minden közös tevékenységben fejleszthető, tökéletes terepe a kooperatív tanulásszervezés)

III. Énhatékonyság érzés

8. Pozitív önértékelés: optimista érzések önmagunkkal kapcsolatban.

( Kiemelten fontos a hátrányos helyzetű tanulók szempontjából, akik iskolai kudarcnak vannak kitéve, ezért énképük általában negatív.)

9. Konstruktív self-érzékelés: egészséges önbizalom, belső kontroll (hit abban, hogy tehetek arról, ami velem történik).

IV. A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek

10. Információkezelés: információgyűjtés, információk rendszerezése,

információfeldolgozás. (Minden területen fontos készség, ami a vizuális neveléssel remekül fejleszthető a „mit rajzolok?” kérdéséhez kapcsolódva. Fontos eszköze pl. az un. keretes rajz.)

11. Problémakezelés, problémaazonosítás, reális célkitűzés, problémamegoldás. (Az ötlet-tervezés folyamatában, ami a kivitelezésben folytatódva teljesedik ki.)

12. Kritikai gondolkodás. ( Főleg az értékelés, önértékelés fázisában).

13. Szabályalkotás, szabálykövetés. (Bizonyos típusú feladatoknál, főleg a konstruáló tevékenységekben.)

14. Kreativitás, nyitottság, rugalmasság. (erről szól alapvetően az alkotás…)

V. Társas kompetenciák

15. Empátia. ( Illusztrációk készítésénél, érzelmeket kifejező alkotásnál, illetve a kooperatív tanulásszervezéssel megoldott feladatoknál.)

16. Kommunikációs készségek, véleményalkotás, vitakészség. (fontos a vizuális kommunikációt verbális kommunikációval is kiegészíteni, a többi művészeti ág sajátos kommunikációs nyelvezetére is kiterjesztve.)

17. Együttműködés. (Fejlesztésére a legmegfelelőbb eszköz a kooperatív technikák alkalmazása….)

18. Konfliktuskezelés. (Fejlesztésére a legmegfelelőbb eszköz a kooperatív technikák alkalmazása….)

19. Segítségkérés. (Kezdetben gyakori. Később ki kell alakítani annak képességét, hogy csak akkor kérjenek segítséget, ha szükséges. Egymás között is szükséges gyakorolni, nemcsak a tanár-diák viszonylatban)

20. Visszautasítás. (Meg tudom csinálni egyedül is…. Kapcsolódik az önértékeléshez, a reális célkitűzés képességéhez és az együttműködéshez is.)

21. Társadalmi részvétel: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség, civil kezdeményezőkészség. ( Fontos a kisebbségi és a többségi tanulói csoportok szempontjából is, integrált csoportok kialakításával koop.technikákkal nagyszerűen fejleszthető.)

Ajánlott irodalom: Spencer Kagan: Kooperatív tanulásszervezés

L. Ritók Nóra: Alkossunk együtt!

A Jó gyakorlathoz kapcsolódó eljárások:

• Szöveges értékelési forma az alapfok 5. évfolyamáig, havonta.

Lényeges a pedagógiai munka tudatosítása, a célirányos fejlesztés, az ismeret és a készségfejlesztések világos elkülönítése.

• Egyéni fejlesztési célok, havonta, a problémás gyerekek esetében, kapcsolódva a szöveges értékeléshez, elsősorban a szociális kompetenciákra fókuszálva.

• Pályáztatás (hazai és nemzetközi pályázatok sorát írják ki évente, melynek motivációs lehetőségeit célszerű maximálisan kihasználni.)

• Speciális projektek (falfestmény készítése, újságszerkesztés, könyvkészítés, Egy kép –egy arc projekt, Európa projekt, Mese projekt, Alkossunk angolul, stb.)

• Titkos füzet (nehezen kommunikáló gyerekekkel)

• Szerződések (problémás gyerekekkel)

Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

www.igazgyongy-alapitvany.hu

ajánlott olvasmány: http://nyomorszele.blog.fn.hu/

http://www.osztalyfonok.hu/rovat.php?id=48