Értékelési forma
A művészetoktatási intézményekre egyáltalán nem jellemző, hogy a szöveges értékelési formát választanák. Mi élünk azzal a törvény adta lehetőséggel, hogy hatodik évfolyamig a gyerekeket osztályzat nélkül, szövegesen értékeljük. Kicsit nehezen szokták meg a szülők és a gyerekek is ezt az értékelési formát, de mi mindenképpen hasznosabbnak tartjuk. Nemcsak az osztályozás okozta stressz miatt, hanem azért is, hogy a pedagógus jóval több fejlesztési területre kell, hogy figyeljen ezzel az értékelési módszerrel.
Kooperatív tanulás szervezés
A csoportépítés miatt elterjedt módszer nálunk a kooperatív tanulás metódusa. Ez az a módszer, amelynek segítségével a cigány származású és a „kisegítős” gyerekeket is sikerül elfogadtatni a közösséggel, a munka aktív részesévé tenni.
Iskolánkban a pedagógusok a tanórák legalább 20%-át kooperatív tanulás szervezésével bonyolítják le. Így nagy méretű alkotások készítésére is vállalkozhatunk.
Alkossunk együtt! c. feladatgyűjteményünk kooperatív vizuális feladatokat tartalmaz. A kiadvány az Iskolától megrendelhető.
Projektek
Sokféle speciális projekttel próbálkoztunk már, melyek sikeresek minden gyerekcsoportnál, különösen a cigány származású tanítványainknál. Így például a gyerekek szerkesztették a Tolerancia füzetek számait, melyekben a kisebbségi lét kérdéseit dolgozták fel. Erre a metódusra épülő projektjeink az “Alkossunk együtt!” és a “Nézzünk körül együtt!”.
Az identitásvállalásban nagy lépés volt az „Egy kép – egy arc” projekt, illetve a kiállítási anyag, a cigány mesék, mítoszok feldolgozására irányuló képzőművészeti-dramatikus projekt, a helyi cigányság mesterségeit kutató projekt, a helyi cigány mesék gyűjtésére irányuló projekt, és még hosszasan sorolhatnánk tovább.
Differenciálás
Ahhoz, hogy tanítványainkat a legmegfelelőbben fejleszthessük, egyénre szabott feladatokra van szükség. Olyanra, ami figyelembe veszi a gyerek fejlettségét, hátrányait, nemét, korát, érdeklődését, munkatempóját. Ezért, és a művészeti nevelés önkifjezést segítő funkciója miatt nem képzelhető el, hogy „egyen feladatokkal” próbálkozzunk. A feladatkiadások mindig az egyénnek szólnak, és ez a megfelelő motivációt is biztosítja.
A pedagógus dolga, hogy a feladatok kidolgozásában összekapcsolja pedagógiai céljait az egyéni specifikumokkal. Mivel a követelményrendszer sosem téma specifikus, így nagy szabadságunk van ebben. Miért ne keresnénk meg hát azokat, amelyek a gyerekeket érdeklik is?
Egyéni fejlesztés
A differenciálás és a szöveges értékelés természetesen sugallja azt is, hogy egyénre szabott fejlesztéseket végzünk. A tananyag szöveges visszacsatolása az értékelésben mutatja azt is, milyen szinten sajátította el a tanuló a követelményeket. Ezek mellett kiemelten kezeljük a szociális kompetenciák fejlesztését, különös tekintettel az un. „énhatékonyság” érzésre, és az együttműködési képességek fejlesztésére
L. Ritók Nóra Gyermekszeretet, gyermekközpontúság a vizuális nevelésben (mese az „Igazgyöngyben”) – megjelent az Unicef Magyar Bizottság kiadásában megjelenő, Hogyan szeressük a gyermekeket? Korczak és magyar gondolkodók írásai című könyvében.
Reform pedagógia alternatív jó gyakorlatok az oktatásbanAhogy te akarod
Publikációk
A Tani-Tani online nyitott pedagógiai blogon
- Egy projekt tapasztalatai
- Nem kellett volna
- Paradigmaváltás üzleti alapon
- Hova lettek a harcos iskolaigazgatók?
- „Palackposta” Üzenet a másképp gondolkodóknak
- Művészeti iskolák HHH-s helyzetben
- A pedagógusok szabadságáról
- Művészeti nevelés a nyomor szélén
- Kérem szépen, nem lehetne valahogy másképp?
- Gondolatok a törvénytervezetről
- Az egyházi iskolák és a szegregáció
- Egy másfajta iskolamodell
- Ösztöndíjak
- A jövő záloga a gyermek
- A másik oldal
- Hídprogram
- L. Ritók Nóra: Pedagógiai módszerek és integráció
- L. Ritók Nóra: Államosítás