A projektben résztvevő tanulók száma 15 fő volt. Mindannyian 3. osztályosak (három különböző osztályból kerültek ki), hátrányos helyzetűek voltak. Egy tanulócsoportban oktattuk őket, heti két összevont órában, melyeket a pályázatnak megfelelően bontottunk a kulcsképesség-fejlesztés és a nyelvi felzárkóztatás területén. A fejlesztés során a megfigyelőképesség- és a gondolkodásfejlesztés, a kommunikációs készségek, és a szociális kompetenciák fejlesztése volt a fő célunk. Ezek egyrészt azokban a játékos és nyelvi a feladatok megoldása során fejlődtek, ahol a logikai készségek, a nyelv szerkezetének megértése történt, másrészt előkészítő feladatokban, melyek a rendszerező-képesség, a megfigyelőképesség fejlesztését célozták. Fő célunk az volt, hogy a gyerekeket játékosan oktassuk, kialakítsuk és fenntartsuk érdeklődésüket az idegen nyelv tanulása iránt, hogy minden tevékenység során számukra észrevétlen módon tanuljanak, fejlődjenek képességeik. Fontos ugyanis, hogy ezeknek a gyerekeknek, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, sikerélményük legyen a projekt során. Reményeink szerint ez a későbbiekben a többi tantárgyhoz való viszonyukra is kihat. A kommunikáció-fejlesztés, és a szociális kompetenciák fejlesztése nemcsak azért fontos, mert a nyelv csak kommunikáció során tanulható eredményesen, hanem azért is, mert ezeknek a gyerekeknek a kommunikációja egyébként is fejletlen, sokszor agresszív megnyilvánulásokkal teli. Ezért ezt a területet kiemelten kellett kezelnünk. Az órai tevékenység során az egyéni fejlesztések mellet sokszor alkalmaztuk a kooperatív tanulásszervezést is, mely az összes kompetenciák fejlesztésére alkalmas, de a leginkább az általános oktatásban szinte teljesen mellőzött együttműködési képességek fejlesztését célozza meg. Alapfeltétele a kommunikáció, ami a párhuzamos interakciók során megsokszorozódva fejlődik. Alkalmaztuk párban és négyfős csoportokban is. A folyamatos pedagógiai munka során mindig arra a területre koncentráltunk, ami az egyéni fejlesztési terv szerint a legfontosabb volt. Pl. sok gyereknél jelentett problémát a figyelemkoncentráció. Náluk gyakran alkalmaztuk az „azonos, vagy különböző?” típusú rajzos feladatmegoldásokat ennek a területnek a fejlesztésére. A folyamatos munka eredményeképp szembetűnő eredményeket mutathatunk fel. Első, és talán legfontosabb, hiszen feltétele volt a munkánknak, hogy a gyerekek örömmel, izgatottan várták az órákat, határozottan éreztük a projekt végére a motiváltság pozitív változását. A projekt során nem volt lemorzsolódás, pedig a gyerekek ezt plusz tevékenységként, sokszor a játékidő terhére vállalták a napközis időszakban. A megoldott feladatok értékelése azt mutatja, hogy fejlődtek azon gondolkodási képességeik, melyeket megcéloztunk. A készülő mappák, portfoliók kialakították rendszerező képességüket, a kooperatív munka során pedig szociális kompetenciáik fejlődtek. Együttműködőbbekké váltak, az elején tapasztalt agresszív viselkedési mintákat sikerült visszaszorítani. Bátrabban nyilvánultak meg a kommunikáció során is, a kis szerepjátékokban alkalmazták a tanult kifejezéseket. Nagyban segítette ezt a munkát egy finn iskolával való kapcsolattartás, ahol részben az interneten keresztül, részben postai úton kommunikáltak egymással, rajzban, és a projekt végére már angol szöveggel is. A projektterméke ennek a résznek egy bemutatkozó rajzos-szöveges levél volt, amit elküldtünk a partnerosztálynak. Ebben un. ikonos képszerkesztéssel készült bemutatólap képviselte a rajzos megközelítést, önarcképpel, és körötte a kedvelt, az egyénre jellemző dolgokkal, és egy levél a verbális megközelítést, ami bemutatkozást, adatközlést, és ismerkedő témafelvetést tartalmazott. Ez mintegy esszenciája volt éves munkánknak, és a következő eredményeket olvashattuk ki belőle a kulcsképességek fejlesztése területén:
- A gyerekek örömmel készítették el a munkákat, élvezték, szívesen és izgatottan dolgoztak. Motiváltságuk maximális volt.
- Képesek voltak megfelelő hangsúllyal válogatni az információk között, melyeket magukról rajzos formában átadtak. Logikai csoportokat hoztak létre a hozzájuk kapcsolódó dolgokból. Megtalálták a legmegfelelőbb rajzi kifejezésmódot (nézet, részletezettség, színezés, méret, stb.), bizonyítva itt mérhető kompetenciáik fejlettségét.
- Megfelelő esztétikai minőségben és megfelelő munkatempóban dolgoztak.
- Mappájuk segítségével képesek voltak bemutatkozó levelet fogalmazni, és azt megírni. A lényegi információkat tudták angol nyelven is produkálni.
- A munka közben segítették egymást.
A nyelvoktatás területéről: A nyelvi felzárkóztatás tematikája olyan elemeket, szókincset tartalmazott, melynek használata a mindennapi érintkezést segíti, alapvető kommunikációs helyzetekben használható. Ezeket a szavakat, kifejezéseket rögzítettük szóban, rajzban és írásban, saját készítésű képes szótárban, tematikus rajzokon, képes rejtvényeken és játékokban. A portfolió a rendszerezésre, ismétlésre is lehetőséget adott. A projekt végéig forgatták, bővítgették, javítgatták saját „könyvüket”, használva a benne található szavakat, információkat. A kész mondatokat kis szituációs játékokban gyakoroltuk a gyerekekkel. Pl. A személyes adatok megtanulására játék-útlevelet készítettünk. (Közben beszéltünk az útlevél funkciójáról, az Európai Unió egységét.) Aztán szerepjátékban játszottuk el az „igazoltatást”, amikor kérdezni és válaszolni is kellett angolul. A szavak bevésésére gyakran a kooperatív tanulásból jól ismert villámkártya módszert alkalmaztuk. Kedvelt volt a memóriakártya módszere is, amit a gyerekek készítettek el, és a szavak megtanulásán kívül a megfigyelési képességeket, és a vizuális memóriát is nagyban fejlesztette. A szavak helyes leírását segítették a rajzos keresztrejtvények. Minden olyan szót, kifejezést, ami a munka során felmerült, rajzban is rögzítettünk, a szavakat a rajz elkészítése során folyamatosan gyakoroltuk, ezzel elősegítettük, hogy azok mélyebben vésődjenek be. Pl. az önarckép készítésekor tanultuk meg az arc részeit, családi „fotó” készült a családtagokról, miközben megtanultuk az elnevezéseket, stb. A projekt során speciális rajzos-színezős feladatokkal rendszeresen mértük szókincsüket, és ezen mérési feladatlapokba építettük be az új témákat is. Sok esetben nem egyforma szókincsűek voltak a feladatlapok, mert teret engedtünk az egyéni érdeklődésnek, ami főleg a jobb képességűek számára hozott szembetűnő eredményt, jó értelemben vett versenyszellemet kialakítva. A gyerekek a projekt során több mint 120 szót sajátítottak el, és változó számú (10-30) kifejezés alkalmazására lettek képesek. A végső projekttermék, a bemutatkozó levél bizonyította, hogy képesek a mappájuk felhasználásával levelet létrehozni angolul, alkalmazva a tanult szavakat, kifejezéseket, és ügyelve azok megfelelő leírására is. Az órai tevékenység során váltogattuk a rajzos –írásos, és a szituációs beszédgyakorlatokat. A rajzos feladatoknál is nagy hangsúlyt fektettünk a verbalitásra, hogy közben is hallják, mondják, gyakorolják a szavakat. Nagyon sokat segítettek a színezős feladatok az ellenőrzésben, visszacsatolásban, bevésésben. Ezeket a gyerekek a végső kérdőíves vélemény-nyilvánítás alapján mindannyian nagyon élvezték. Pl. A gyerekek egy rajzot kaptak, amin az előzőekben tanult dolgok voltak láthatóak. Mellé egy angol nyelvű szószedetet, és egy-egy szín megnevezését. Be kellett színezniük a rajzon az angolul megnevezett dolgokat a kért színnel. Az ellenőrzés is villámgyors volt, hiszen rögtön látszott, ha valaki nem tudta a szavakat, vagy a színeket, mert akkor nem jól színezett. Az ellenőrzést maguk is képesek voltak elvégezni a csoporton belül, vagy a csoportok között. Minden órán voltak ilyen ellenőrző típusú rajzi feladatok, amihez gyakran kapcsoltuk az új témát is. Egy-egy egyéni feladat után csoportos játék, pl. memóriajáték következett. Az új kifejezéseket párban, vagy csoportban, szerepjátékokban gyakorolták. Pl. saját királyságuk pénzét rajzolták meg, (közben gyakorolták a számokat, és megtanulták a pénz nevét angolul) amin utána vásároltak egymástól rajzolt dolgokat. Óra végén mindig kis összegzés, a mappa rendszerébe történő beillesztés következett, illetve a tanult szavak felidézésével zártunk.